Szociális ellátások
az
Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás területén Támasz Alapszolgáltatási Intézmény által ellátott feladatok ? Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás ? Házi segítségnyújtás ? Szociális étkeztetés Kolping Gondozási Központ által ellátott feladatok ? Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete által ellátott feladatok ? Fogyatékkal élők támogató szolgálata ? Pszichiátriai közösségi ellátás ? Szenvedély betegek közösségi ellátása Támasz Alapszolgáltatói Intézmény Címe: 9400 Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6.
Fenntartó: Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
Intézményvezető: Györe Edina
Tel: 06 92 815-529
www.szoctamasz.hu, info@szoctamasz.hu ? Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás Jelenleg az Őriszentpéteri Kistérség területén 3 fő szakirányú végzettségű családgondozó dolgozik: Böröcz Rita (Ivánc, Hegyhátszentmárton, Felsőmarác, Szőce, Őrimagyarósd, Szaknyér, Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa) Némethné Szabó Zsuzsanna (Kondorfa, Viszák, Kisrákos, Pankasz, Nagyrákos, Szatta) Tulok Ferencné (Őriszentpéter, Szalafő, Ispánk, Bajánsenye, Kercaszomor, Magyarszombatfa, Velemér, Kerkáskápolna) CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás területén a családsegítő szolgáltatást a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői Intézményegysége látja el. Családsegítés célja: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A Családsegítő Szolgálat feladata:
Az intézmény szakemberei által segítséget nyújt a működési területén élő, szociális és mentálhigiénés problémák, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.
A szolgáltató feladata személyes szociális szolgáltatások nyújtása, mely a szociális munka eszközeinek és módszerének felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében: ? Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé. ? Veszélyeztető és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különböző az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben. Családsegítő által ellátott csoportok köre: • Aktív korú nem foglalkoztatott • Egyedülálló szülők • Alacsony nyugdíjjal, betegen, magányosan, elszigetelten élő idős emberek • Családi, illetve jövedelmi okokból veszélyeztetett kiskorúak és családtagjaik • Külterületeken élő gyermekes családok, idősek • Alacsony jövedelemmel rendelkező (csökkent munkaképességűek) aktív korú lakosok • Speciális helyzetű csoportok-fogyatékkal élők Családsegítők tevékenységi köre: • A családi, szociális feszültségek okainak feltárása, a megoldásokra javaslat készítése és segítségnyújtás - segítő beszélgetés • Életvezetési tanácsadás • Az egyének, családok és közösségek kapcsolatkészségének javítása • Egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység megszervezése • Krízishelyzetben segítő beavatkozás • Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése • Hivatalos ügyek intézésének segítése • Együttműködni más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal • Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való együttműködés • Tájékoztatást, információt ad a különféle szociális támogatásokról juttatásokról, intézmények, alapítványok működéséről • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településeken élő személyek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét • Segítő beszélgetések alkalmával segíti a klienst problémái megoldásában • Jelzőrendszeri ülések megszervezése, koordinálása • Szükség szerint szakemberek bevonása • Szabadidős programok szervezése Családsegítő jelzőrendszerrel való együttműködés: Az 1993. évi III. tv. 64. §-a értelmében a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtó szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magányszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A jelzőrendszer részei: A külső jelzőrendszer tagjai, jelzési kötelezettséggel: • Jegyző • Szociális szolgáltató • Egészségügyi szolgáltatók • Gyermekjóléti alap- és szakellátás intézményei • Pártfogói felügyelői szolgálat • Jogi segítségnyújtói szolgálat Jelzési kötelezettség nélkül: • Oktatási intézmények • Közművelődési intézmény • Rendőrség • Bíróság, ügyészség • Társadalmi szervezetek, egyházak • Magánszemélyek • Bármely egyéb intézmény, szervezet, amely mindennapos tevékenysége során veszélyeztetett személyekkel kerül kapcsolatban GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy elősegítse az illetékességi területen lévő gyermekek védelmét, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, jólétét, családban történő nevelkedését, hozzájáruljon veszélyeztetettségük megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjában történő kiemelésének megelőzéséhez, segítse a kiemelt gyermek családjában történő visszahelyezését. A gyermek családban történő nevelésének elősegítése. A gyermeket veszélyeztető körülmények kialakulásának megelőzése, veszélyeztetettség megszüntetése. Veszélyeztetettségről beszélünk a következő esetekben: súlyos anyagi problémák, elhanyagolás, fizikai, lelki, szexuális bántalmazás, szülői gondoskodás hiánya, iskolakerülés, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, szülők válása, szülők elvesztése. Ha a gyermek életkörülményei megváltoznak, szűkebb környezete (szülők, rokonok) nem minden esetben képes a megváltozott helyzetet kezelni, a felmerülő problémákat megoldani. A veszélyeztetett gyerekek személyesen is kérhetnek segítséget, de a szülők, szomszédok, gyermekintézmények munkatársai, valamint a gyermekekkel kapcsolatban álló más segítő szakemberek is felhívhatják a szolgálat figyelmét a veszélyeztetett gyermekekre. A gyermekjóléti szolgáltatás egyik alapvető prevenciós feladatát a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését tradicionálisan a helyben működő közoktatási intézmények, az orvos, védőnő, a rendőrség és a polgármesteri hivatal dolgozói is szívünkön viselik. A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalalövői Intézményegysége a gyermekjóléti szolgálatot, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és kapcsolódó jogszabályok alapján az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás 22 településén látja el. Családgondozó tevékenységi köre: • Tájékoztatást, információt ad a gyermeki jogokról, támogatásokról, a különféle juttatásokról, segélyekről, intézmények, alapítványok működéséről • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek, családok szociális helyzetét, veszélyeztetettségét • Problémamegoldó támogatást, segítő kapcsolatot nyújt a gyermekeknek, családoknak • Segítő beszélgetést folytat a kliens problémáinak megoldása érdekében • Közreműködik a kapcsolati zavarok rendezésében, konfliktusok kezelésében, krízishelyzetek oldásában • Segít a kliensnek a hivatalos ügyek intézésében • Gondozási-nevelési tervet készít • A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése • Szükség szerint szakemberek bevonása • Környezettanulmány készítése • Szabadidős programok szervezése • Falunapi rendezvényeken való részvétel Az ellátás igénybevételének módja: - Személyes megkeresés alapján - Jelzőrendszeri tagok jelzése alapján, esetjelző lapon - Hatósági intézkedés által (védelembe vétel kezdeményezése) Gyermekjóléti szolgáltatás feladatai: • Jövőbeni cél a helyettes szülői hálózat kiépítése a kistérségben • Nyári szabadidős programok szervezésében való részvétel: tábor, játszóházi foglalkozások • Együttműködés a jelzőrendszeri tagokkal • Ifjúságvédelmi munka erősítése a nevelési-oktatási intézményekben • Bűnmegelőzési, közösségi programokon való részvétel • Szoros kapcsolattartás a polgármesteri hivatalok szociális ügyintézőivel A kistérség településeire jellemző problématípusok: • Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) • Gyermeknevelési • Magatartászavar, teljesítményzavar • Tankötelezettség megszegése • Iskolai magatartás és teljesítmény problémák • Családi konfliktusok (szülők közti, szülők-gyermek közti) • Szülők, család életvitele • Szülői elhanyagolás • Családon belüli bántalmazás (lelki, fizikai, szexuális) • Fogyatékosság, retardáció • Szenvedélybetegségek Gyermekvédelmi jelzőrendszer működése A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszert működtet. A Gyvt. 17. §-ában meghatározott intézmények, személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermekek veszélyeztetése észlelésekor a gyermekjóléti szolgálat felé, illetve hatósági intézkedést kezdeményezni. A szolgáltatók, az intézmények és a hatóságok együttműködnek és tájékoztatják egymást. Házi segítségnyújtás Jelenleg az Őriszentpéteri Kistérség területén 16 fő szociális gondozónő dolgozik. Bokányiné Kozics Gyöngyi (Nagyrákos) Gulyás Henrietta (Velemér) Györke Józsefné (Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna) Horváth Lászlóné ( Szalafő) Marton Gézáné (Szatta) Mesicsné Sebők Tímea (Pankasz) Molnárné Jánoki Katalin (Őrimagyarósd, Hegyhátszentjakab, Szaknyér) Musits Józsefné ( Ivánc) Németh Dóra (Őriszentpéter, Ispánk) Németh Mónika (Szalafő) Pongrácz Sándorné (Magyarszombatfa, Bajánsenye) Szőke Jánosné (Szőce) Tompeck Rita (Felsőjánosfa) Tornyos Istvánné (Viszák) Tóth Lilla (Felsőmarác, Hegyhátszentmárton) Fábiánné Závecz Andrea (Kondorfa) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: • Az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését • Az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeknek megtartásában való közreműködést • A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.
A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszi szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.
A szociális szolgáltató a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
Az ellátás iránti kérelemről a szociális intézmény vezetője dönt.
Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A.§ rendelkezésének megfelelően történik. Szociális étkeztetés Őriszentpéteri Kistérség mind a 22 településén van szociális étkeztetés. 15 településen a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a szociális étkeztetés feladatát, a fennmaradó 7 településen pedig a helyi önkormányzatok. A szociális étkeztetés feladata: - Az étkezés keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak, akik egészségi állapotuk, koruk miatt önmaguk részére a meleg ételt nem tudják biztosítani, és élelmezésük családtagjaik segítségével sem oldható meg - Az igénybevételt a kiszolgáló helyen történő elfogyasztással, vagy éthordóban való elvitellel, a rászorulók számára házhozszállítással kell megoldani A szociális étkeztetés igénybevétele: - Az étkeztetési szolgáltatás igénybevételét írásban kell kérni a szociális szolgáltatást nyújtó alkalmazottól - A kérelmet a szolgáltatást nyújtó intézmény intézményvezetője, vagy a jegyző bírálja el, a mindenkori érvényes törvényi előírások betartásával - A szolgáltatást igénybevevőnek térítési díjat kell fizetni. Ennek összege nem lehet nagyobb, mint az élelmezési nyersanyagnorma rezsivel és ÁFÁ-val növelt összegéből a normatív állami hozzájárulás költségének levonása után kapott összeg - A térítési díjat havonta utólag kell az erre megbízott személynek befizetni - A kiszolgált ételt további felhasználása, tárolása az igénybevevő felelőssége KOLPING GONDOZÁSI KÖZPONT Címe: 8960 Lenti, Templom tér 11.
Fenntartó: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet
Intézményvezető: Gáspár Lívia
Tel: 06 92 551 175 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatást az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás területén 4 fő szociális gondozónő látja el. Készülékek száma: 64 db. Györke Józsefné Tel: 06 30 5 935 171 Horváth Lászlóné Tel: 06 30 7 197 253 Orbán Zsoltné Tel: 06 30 7 197 274 Molnárné Jánoki Katalin Tel: 06 30 7 197 183 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászorulók, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszer keretén biztosítani kell: - Az ellátott személy segélyhívása estén az ügyeletes gondozónők a helyszínen történő haladéktalan megjelenését - Segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges intézkedések megtételét - Szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését A jelzőrendszeres folyamatos készenléti rendszerben működik. Riasztás esetén segítséget kérő nevének, címének, egyéb elérhetőségének megadása után a jelzett problémát közölve a készenlétben lévő gondozó a helyszínre siet. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociális rászorult: • Az egyedül élő 65 év feletti személy • Az egyedül élő súlyos fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy • A kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell. Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. Súlyos fogyatékosságot igazolni lehet: • Az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal • Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a szociális intézmény vezetője dönt. Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Címe: 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7.
Fenntartó: Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Igazgató: Dr. Baracskai Józsefné
Tel: 06 92 510-415 Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata Szakmai vezető: Király Melinda (Tel: 06 30 50 50 419) A szolgálat célja a fogyatékkal élő személyek életvitelének segítése, megkönnyítése, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése, társadalmi esélyegyenlőségük, integrációjuk előmozdítását. Igénybevevők köre: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. által felsorolt fogyatékkal élő személyek: • Mozgásszervi fogyatékosok • Siketek és nagyothallók • Vakok és gyengénlátók • Értelmi fogyatékosok • Autisták • Halmozottan fogyatékosok A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy (vagyis a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy) Szolgáltatok feladata: • Egészségügyi, szociális és közszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása (szállító szolgálat működtetésével) • Információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás • Jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása • Segítségnyújtás az érintett személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez, speciális önsegítő csoportokban való részvételükhöz • Segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához valamint a családi, közösségi, kulturális, szabadidős tevékenységekben való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása. • A fogyatékkal élők munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások igénybevételének és elérhetőségének segítése. A felsorolt feladatok közül három megvalósítása minden támogató szolgálat esetében kötelező, ezek: a személyi segítés, a személyi szállítás és tanácsadás. A Támogató Szolgálat konkrét szolgáltatásai: Személyi segítés: • Ápolással kapcsolatos tevékenységek (pl. hajápolás, körömápolás, öltözésben való segítség) • Háztartási tevékenységek (közreműködik a háztartás vitelében, bevásárlás, a vásárlás segítése, ételkészítés segítése stb.) • Fizikai-szabadidős tevékenységek (felügyelet a családtag időszakos mentesítése érdekében, ételkészítés segítése stb.) • Konkrét személy segítése (segítő beszélgetés, háziorvosi, szakorvosi ellátás megszervezése, gyógyszer felíratása, kiváltása, hivatalos ügyek intézése, kísérés) Személyi szállítás: Célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása a szállítás megszervezésével, lebonyolításával. (orvoshoz, szakrendelésre, kezelésre, bevásárlásra, hivatalos helyekre, stb.) Tanácsadás, információs szolgálat: A segítséggel élő személyek érintő eseményekről, szolgáltatásokról, juttatásokról információt szolgáltat a rendelkezésre álló és folyamatosam frissített adatbázisból. Tanácsadás keretében rendelkezésre áll a jogi tanácsadó, de a tanácsadás zajlik életvezetési, munkaügyi pszichés, családi problémák esetén is. Szabadidős-kulturális foglalkoztatás: A testi, lelki egészség összhangjának érdekében a szolgálat lehetőség szerint a gondozott állapotának megfelelő elfoglaltságot nyújt. Cél a tevékenykedtetés, szorongáscsökkentés, stressz oldása, az én fontosságának hangsúlyozása, kiteljesítése, az izoláció megszüntetése. Ennek érdekében a szolgálat által szervezett rendszeres programok: kézműves foglalkozások, kirándulások, szentmise látogatások, mentálhigiénés foglalkozások, színházlátogatás, ünnepek megtartása. Pszichiátriai közösségi ellátása Szakmai vezető: Németh Edit (Tel: 06 70 93 38 621) A szolgáltatás célja, feladata: Fő cél, hogy a beteg integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak és rehabilitációjuk során reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében a gondozás és a rehabilitáció a legnagyobb mértékben támaszkodik a természetes közösségi erőforrásokra, - a közösségi szolgáltatásokra, a hozzátartozókra és az önsegítő szerveződésekre -, amelyek szereplőivel szoros együttműködésre törekszik, őket is támogatva. A gondozás kulcseleme a családgondozás, illetve a természetes segítők bevonása, megnyerése. Pszichiátriai betegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítják: • Lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában • A meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését • A háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését • Pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást • Az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését • Megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében Ellátottak köre: Az ellátásra azon betegek jogosultak, akik saját otthonukban életvitelt folytatni képesek és BNO szerint pszichiátriai diagnózissal rendelkeznek. Elsősorban saját otthonukban élő, nem veszélyeztető állapotú szenvedélybetegek, akiknek betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Gondozó feladata: • Prevenciós előadásokat tart a helyi iskolákban • Képességfejlesztés céljából életvitellel kapcsolatos tréningeket szerveznek és közvetítenek • Elősegítve az önellátásra való képesség javítását vagy fenntartását • Pszicho-szociális rehabilitáció keretében segítik a munkához való hozzájutás • Szabadidő szervezett eltöltését • Segítik az önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződését • Tanácsadással, információnyújtással segítik az igénybe vevőt Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szakmai vezető: Kardos Judit (Tel: 06 70 93 38 628) A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. Közösségi alapellátás: A szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: • A lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában • A meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését • A háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését • A pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást • Az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését • Megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja: • Problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére • Készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása • Pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről Információ: Törökné Gergócs Katalin
szociális referens Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás
9941 Őriszentpéter, Városszer 106.
06 94 548 023 |